|
 Zákonyi
Ferenc kutatásaiból tudjuk,
s napjainkban egyre inkább tapasztaljuk, hogy a balatoni
halászat -halfogás-
eredményessé
tételének
nélkülözhetetlen
kelléke volt van és lesz a csónak, a
hajó. Először
az új kőkori ember készített
vízi járművet magának, egyetlen
fatörzsből, melynek a belsejét
kivájta, s ez lett a „
bödönhajó „.
Eme eszköz aztán 1862-ig
kizárólagos vízi járműve
volt a balatoni halászoknak Fennmaradt, hogy a keszthelyi
halászok számára, Szabó
János
készítette az utolsó
bödönhajókat, 1897-ben,
Vörsön. Fő
hajókészítő központ volt
tehát
Vörs, illetve később
Kiliti. Itt kisebb - egy, két- személyes
hajók
készültek, míg Vörsön
nagyobbak.
A leletként őrzött balatoni
bödönhajók hossza
általában 320-575 cm
közötti, de bizonyos jelek utalnak arra is, hogy a
XVI -
XVII. századi Balatonon 12 m-t meghaladó
hosszúságú és kb. 1,5 m
magas hajók
is léteztek, s ezekkel katonai csapatokat is
szállítottak, ( például a
törökök, Fonyód
várának
ostromához.)
(Zákonyi Ferenc)
A későbbiekben
a kisméretű bödönhajók
stabilitásának és
biztonságának
növelésére
kitalálták az ún.
"kötött hajót". A "kötött hajó"
gerendákkal összefogott és a
gerendák tetején ledeszkázott
két bödönhajó volt,
amit ma "katamaránnak"
neveznénk!
1848-ban a tihanyi halászok - Horváth
Bálint tudósítása szerint -
még úgymond " kettős
csónakocskáról"
halászták a gardát.
A halászat
kapitalizálódásával a
technika és technológia is átalakult.
A bérlői rendszerből
halászszövetkezet , később Balatoni
Halászati Társulat lett, s 1900.
január 01-től a Balaton Halászati
Részvénytársaság,
halássza a Balatont!
A
Társaság első hajója, mely
korábban a Balatoni Halászati Társulat
egyik tulajdonosának Gróf Hunyady
Imrének a hajója volt ,
aztán a Balatoni Gőzhajózási
Részvénytársaságnál
-
korábbi nevét- a
"Rohan"-t megtartva,
személy-szállító
hajóként üzemelt, de 1900-1905-ig
már mint
"Somogy" halászott a Balaton Halászati
Részvénytársaságnál.
Ez egy
kisméretű csavargőzös volt , ami
később a
Dunára került, ahol tovább
használták.
(Zákonyi Ferenc)
 |
|
a
„Somogy” |
Később két
gőzmeghajtású vontatóval
bővül a halászat hajóparkja , az egyik a
"Zala", a másik a "Veszprém" volt . Budapesten a
GANZ gyárban készültek.
 |
| a
„Veszprém” és a
„Zala” gőzös
karbantartása a régi Sió -
csatornán |
Ezek
a hajók("Zala", "Veszprém" ) csupán a
halászhajók vontatását
végezték, a halászatban
aktívan nem vettek
részt. Hálóhúzás
az ún.
"krutyis" kézi csörlős hálóvontatással történt.
 |
|
vontában a
„Veszprém”
|
| |
 |
|
behavazott
„krutyik” a kikötőben
|
1928-ban nagy műszaki fejlesztésbe kezd a Balaton
Halászati Rt. Ausztriában
vásárol két korszerű motoros
hajót, a "Fogast" és a "Gardát".
Hajtóanyaguk nyersolaj volt, gépmotorjuk 40
lóerős, és
csörlőberendezésük
hajtását egy 10 lóerős motor
végezte. A hajók 1955-ig dolgoztak, majd
eladták őket. (Pápai András
nyugalmazott telepvezető).
1930-ig megérkezett Győrből
a "Harcsa", "Csuka", "Ponty" és "Keszeg" nevű motoros. A
két gőzös is (német szakemberek
segítségével)
csörlővontatású
halászhajóvá lett alakítva.
Így
összesen 8 csörlővontatású
hajóból áll a halászpark.
Ugyanakkor a 8 vontatóhajóhoz 6 db 300-400
tonnás vas és 12 db 50-90 tonnás fa
uszály is tartozott. (Ezzel
a "felszereléssel" a Balaton Halászati Rt.
konkurenciát jelentett
áruszállításban a Balatoni
Hajózási
Részvénytársaságnak,
s ez fejlesztésre serkentette „ azt „).
 |
|
éjszakai
halászatról visszatér a
„Ponty”
|
| |
 |
|
teherszállító
dereglyék
|
| |
 |
|
„krutyik” és
teherszállító dereglyék
|
1945 tavaszán a hajópark egy
részét úgy mentették meg,
hogy mesterségesen elsüllyesztették
azokat, majd a háború végén
kiemelték.
1948-49-ben a Társaság siófoki
telepén
fából építettek
két motorost,
"Compó" és "Kárász "
néven.(Pápai András ny.t.)
1953-ban a "Zalát" és a "Veszprémet"
elcserélték a MAHART három
motorosára, az 1935-ben Tiszafüreden
épült "Sirály" motorosra, az 1940-ben
Pancsován épült " Vihar"-ra
és az 1946-ban Balatonfüreden
készült, "Süllő"-re.
1955-ben selejtezik a
"Compó"-t, a "Kárász"-t
és a "Vihar"-t(eladják őket)
Vízre helyezik viszont a "BHV I" - "BHV II" - "BHV
III" és "BHV IV" -es számú (nevű) -
számmal elnevezett
dízelhajtású 6 hengeres Csepel motoros
vontakókat , (becenevükön a
„TEVÉKET”) melyek a mai napig
üzemelnek.(a BHV-t később BHG-re
módosítják)
 |
|
két
„teve” Keszthelyen
|
1971-ben készültek el és
helyezték vízre Balatonfüreden a "Garda
II.", "Fogas II.", "Süllő II.", "Csuka II.", "BHG
V"-ös és a "BHG VI"-os motorosokat, melyeket 4
hengeres 72 lóerős Csepel dízelmotor hajt,
és napjainkban is üzemelnek.(5.ábra)
 |
|
a
„Fogas II” motoros fonyódi
vízen |
| |
 |
|
a „BHG.VI” –os
siófoki vízen
|
1997.
december 08-án megérkezik és daru
segítségével vízre
kerül a balatoni
halászati
részvénytársaság első
két , Finn
gyártmányú -a balatoni
halászat megreformálását
szolgáló-10 tonnás, 10 m hosszú és 180
lóerős VALMET turbó-dízel motorral,
navigációs és
mélységmérő radarral, hidraulikus
daruval felszerelt
halászhajója.(6.ábra)
Vissza a főoldalra
>>
|
